Régóta, körülbelül 12 éve szurkolok az Olympique Marseille-nek, de trófeát azóta nem nyert a csapat. Egészen máig.
Számomra is némiképp észrevétlen menetelt a csapat a fináléig, az európai kupák és a kiélezett bajnoki harc volt a figyelem középpontjában. Ma szomorúan vettem tudomásul, hogy tévé nem nyomja a meccset, így hát felnéztem az enbéegy pötty hu fórumra, hátha találok infót, hol is nézhetném. Hamar segítségemre is voltak, így bár picit akadozva, pixelesen, francia kommentárral, de nézhettem a nagy összecsapást - legalábbis annak 2. félidejét. Ezüstből már kijutott amúgy, mióta "OM-fan" vagyok; 2 UEFA kupa és egy bajnoki 2. hely "megszerzését" már átéltük. A csapat és én.
Az ellenfél a bajnoki címvédő, a listavezető Bordeaux volt; amely csapat mostanság némi hullámvölgybe került. Bíztam benne, hogy ott is maradnak, ma este még legalábbis nem másznak fel a semmiféle hegycsúcsra. Egy óra után gólnélküli - mily meglepő: - döntetlenre álltak a felek, aztán jött egy szögi és jött Diawara fejese: még nem zörgött a háló, éreztem, hogy gól lesz. Az OM fergeteges játékot produkált a következő percekben, Ben Arfa bolondított a szélen, visszapassz, Valbuena ragaszt és már kettő. Közben a nagylövő Taiwo és Ben Arfa is helyzetbe került, a 3. gólhoz mégis kellett egy bordói - na nem bor, hanem láb... Eldőlt, a hangulat a francia "Puskásban" elképesztő, görögtüzek a marseille-i fanoktól. Közben szépít a Girondins, de kit érdekel az már...3-1 a vége, és 1993 óta újra trófeát nyer a marseille-i Olympique, az első siker "közös pályafutásunk" során. Deschamps mester és a játékosok átveszik a mini Ligakupákat, Niang pedig az igazit; én pedig itthonról örülök velük (egyszer talán élőben is láthatom a csapatot).
Szóval szép volt srácok, c'été bien, Allez l'OM!
