A radikális ezoterikusok, az energiákat érezni és átadni vélő természetgyógyászok, a meggazdagodni vágyó tartósélelmiszer-forgalmazók és -szállítók valamint a Világvége-buli (tényleg, afterparty is lesz?) szervezők tippjei úgy tűnik, nem jönnek be. Azért valljuk be, a hazai pályán játszó Világ volt a meccs esélyese. Még akkor is, ha egyes elemzőirodák Közép-Amerikában a meccs első félidejének huszadik percének táján az Apokalipszis csapatát tartották esélyesebbnek. Nem sokkal később, még a félidő vége előtt aztán ezeknek az irodáknak nyoma veszett, még az adóhatóság megérkezése előtt. Így aztán a fogadók többsége nem igazán adott elemzéseikre. Pedig annyi bizonyos, hogy tudtak egy s mást a csapatokról, a pályáról és a sporiról.
A focimeccs-analógián túl számomra amúgy csalódás, hogy nem történik semmi. Nem a gyerekes kalandvágy beszél belőlem, amelyik egy kis felfordulást, áramkimaradást, valami robajt, vagy ilyesmit szeretne. Nem a Nap-Föld-Középpont együttállása, a mágneses tér változása, vagy valami hasonló asztrofizikai esemény és annak közvetlen fizikai hatásai azok, amik igazán vágyott dolgok; hanem ami akár ezekből, akár más forrásból kifolyólag megváltozhatna. Valami, ami felnyitná a szemeket, azokat a szemeket, melyek meglátnák az igazságot. Hogy aztán együtt ítéletet mondjunk, hogy helyes-e az irány. Hogy valódi értékeket teremthessünk s őrizhessünk, s más dolgokat tartsunk fontosnak, jónak, erénynek, mint ma, és a mindenségről való tudás birtokában összhangban lehessünk a világgal, ahol élünk. Isten segítségével. Krisztus (vagy más vallások prófétái) által. Vagy a saját tiszta lelkünk erejével. Vagy embertársainkkal testvériségben.
Talán nem is különböző tőről fakadók e fogalmak.
Hogy a maják mit tudtak, mit hittek, milyen szintre jutottak, most nem tudhatjuk biztosan. Talán csak jó időre megírták a naptárukat, úgy gondolván, hogy "egyelőre elég, aztán meglátjuk". Innen nézve igazuk volt, mert számukra bőven elégnek bizonyult. Hogy üzenni szerettek volna ezzel a következő civilizációknak? Ki tudja. Ha elgondolkodunk a világról és magunkról ez által, esetleg túlhaladva agyilag a konzervkaják begyűjtésén és Bruce Willis csapatán, akár célba is ért az üzenet. Hisz a változás és változtatás lehetősége, a világ sorsa és lényege akár bennünk is lehet, nem feltétlenül galaktikus szinten kell keresni.
