Mai bejegyzésem ötletét szörfözés közben generáltam magamban. Természetesen nem a Balaton hűs hullámait próbáltam megzabolázni, hanem az ige modern-kori elsődleges jelentésére kell gondolni: naná, hogy a világhálóról van szó.
A legtöbb oldalon ilyen-olyan hirdetésekkel találkozni. Ebben nincs is semmi csodálatra méltó avagy kivetni való, hisz az út menti hirdetőtáblákhoz, vagy televízió csatornákhoz hasonlóan a hirdetési felületek értékesítése segít abban, hogy a működtetőből ne közhasznú- vagy nonprofit társaság legyen. Néhány ilyenfajta villogó hirdetés az, ami gondolkodásra, majd írásra késztetett. Pénzügyi termékek, fogadóirodák, online játékok reklámjai foglalnak helyet, gyakorta elég zavaró helyeken, néha pofátlanul eltakarva az olvasnivalónkat. Ó, hogy tűnne már el onnan a francba bazmeg, mondom, és a "bezár x"-re kattintok egérgombot nem kímélve, erre naná, hogy megjelenik a hirdetés egész oldalban, sőt biztos ami biztos rányit még egy ablakot valami ostoba kérdőívvel, lehetőleg egy kis spam-kommandóval elárasztva az amúgy is össze-vissza reszikélő hdd-jű gépet, aminek olykor nagy kihívás bezárni azt az átkozott böngészőt is.
No, de azt mondom, ez még mindig nem gáz, megszoktuk, próbálunk nem figyelni rá, meg nem össze vissza kattintgatni. Sőt, az esti meccsre való fogadás, egy kis póker, ahol hosszú távon főként tudásunkból profitálhatunk, vagy egy kis városépítősdi teljesen rendben van.
Ami igazán kiakasztott, de úgy mélyfilozófiai és magasröptű gondolatvilágomat egyaránt, az ezen hirdetések némelyike. No, nem mintha az alábbi felhívások közül bármelyik is különösebben hihető lenne, de az "érték", a gondolat maga, amit közvetítenek, az az iszonyatos - legalábbis számomra. Az egyik ilyen az online spekulációkra biztató izék. Az az, ahol vigyorog egy sikeres képű, öltönyös manus, és azt mondja, hogy néhány óra alatt ennyi meg ennyi pénzt csinált. Igen, erre nincs jobb szó. Aztán egy még vigyorgóbb képű csajszi, aki ránézésre inkább más - de legalább igenis valóságos - ipari tevékenységgel tehetne szert komoly vagyonra, azt közvetíti felénk, hogy olyan országok pénzével kereskedik, amikről nem is hallott- vagy valami hasonló. Hát hogy szopjon le. De tényleg. Persze, sejtjük, hogy ebből nem gazdagodhatunk meg, legalábbis a próbálkozók 99%-a biztosan nem, és többnyire átverés az egész, piramis meg továbbküldözgetős meg beszervezős meg reklámolvasós-közvetítős baromság. Persze néhányaknak tuti megéri, mert valamiből csak fizetik a reklámfelületet, de tömegek nem ebből fognak megélni, szerencsére. A felháborító mégis maga az üzenet: gazdagodj meg érdemi munkavégzés nélkül. Kereskedj nyersanyaggal, termékkel meg pénzzel, olyan holmikkal, amit emberek valahol, valamikor valós munkával termelnek, néhol éhbérért, te meg ülj otthon és spekulálj, mintha játék lenne, és legyél olyan vigyorgón sikeres faszkalap, mint azok ott a képen - akik nyilván modellek vagy ilyesmi, és semmiképp sem otthoni tőzsdeguruk. Még a nemzeti összvagyonba se számít bele, ha létezne egyáltalán, virtuális globális maszlag az egész - annyi megjegyzés, hogy sajnos a gazdaság elit prémiumosztályán, mondjuk a tőzsdén például nagyon is valóságos és hatalmas, mindannyiunkat érintő vagyonok cserélnek gazdát, csak úgy virtuálisan, játékból - az ebből adódó havi törlesztő, vagy nemzetek népeinek sodródása viszont már igazán nem játék. És a spekulánsok személygépjármű-parkja sem az...
A másik fantasztikus ilyen hirdetés-típus a fogyj és/vagy szedj fel izomtömeget - s most jól figyelj! - EDZÉS ÉS DIÉTA NÉLKÜL! Az eszem megáll! És megint csak azt mondom, hogy szerencsére humbukk, átcseszés az egész, hiszen még a fél leverkuseni gyógyszertárat magukban tudó testépítészek is csak-csak lejárnak a terembe, hogy valami legyen. De neeem, e villogó ablakocskák szerint 50-es kezek és radiátor hasak röpködnek, meg azok az átkozott vigyorgó pofák, a poszt-fogyasztói társadalom rémséges arcai, mint a befektetős hirdetésekben. Ezek itt, a képeken, tuti legalább 10 éve gyúrnak, teszem hozzá. Szóval megint csak nem a varázsszertől félek, ami zsírt öl és izmot fúj a semmiből. Itt kérem ismét az üzenet a lényeg. Hogy nem kell sportolni, mert az nem jó. Amúgy is csak azért csinálnád, hogy jól nézz ki, amúgy tök felesleges. Meg zabálj azt annyit amikor akarsz, tök mindegy, mehet a mekis kaja meg a félkész cucc amennyi beléd fér, nem számít. Mert a kajára úgyis csak azért figyelsz, hogy jól nézz ki. És még lehetne sorolni, de ma e két hirdetés-típus cseszte fel az agyamat. Ja, és nem azért, mert szegény és sikertelen, vagy izomtalan hájpacni lennék.
És ha senki nem veszi ezeket a csodaszereket vagy senki nem rendeli meg a csodatechnikákról szóló irodalmat, senki nem regisztrál sehová, akkor is azt sugalják és próbálnak tudat alatt-fölött-mellett beszivárogni a fejekbe ezek a világháló szennyei, társadalmak legális bűnöző férgeiként, hogy dolgozni rossz, csak a pénz ami számít; hogy sportolni és tudatosan étkezni rossz, csak a külső ami számít. Egyszóval csak a cél elérésének állapota ami fontost... Pedig tudhatnánk, hogy az oda vezető út - amit teljesen egészséges természetünknél fogva igyekszünk könnyíteni - az egész igazi szépsége. Nem feltétlen a készen kapott álomvilág.
